“A modernizmus fotósaként ő teremtette meg igazából a művészi építészeti fotózás műfaját, és ő tette ezt elismert, keresett foglalkozássá.” – Bolberitz Henrik
Az építészeti fotózás történetében kevés olyan alkotó van, aki annyira közel tudott kerülni az épületek valódi lényegéhez, mint Koráb Boldizsár (Balthazar Korab). Ehhez „legalább” építészmérnöknek szükséges lenni. Vagy nagy beruházások és tervek kivitelezésében szükséges részt venni. Ez Koráb Boldizsárnak sikerült.
Azonban a szakmai ismeretek mellett olyan fotós látásmóddal rendelkezett, amely csak az igazán nagy fotográfusok sajátja. Képei műalkotások, finoman és tudatosan megkomponált, egyedi fotográfiák. Még ha a témái általában „csak” épületek és közterek voltak. A dokumentálás mellett mindig megjelenik a művészi igény, a fényképei erős érzelmi töltettel bírnak. A magyar származású fotográfus – aki eredetileg építészként kezdte pályáját –, különleges érzékenységgel dokumentálta a 20. század meghatározó épületeit, ötvözve az építészetben szerzett szakmai tudást és a vizuális történetmesélést.
Nem csak építészeti fotográfiában alkotott kimagaslót. De építészként Kollár László Péter kollégájával a Sydney Operaház 1956-os tervpályázatán is indultak. (A negyedik helyezést értrék el, ami óriási eredmény, hiszen 233 pályamunka érkezett a világ különböző részeiből).
A World Trade Centerről készült képei különösen izgalmasak ebből a szempontból. A tervezők által megbízott fotográfusként éveken keresztül dolgozott a projekten. A tornyok teljes életciklusát végigkövette – a makettektől és tervektől egészen a kész épületekig. A pontos darabszámot a források nem rögzítik kifejezetten erre a projektre, de Korab teljes archívuma több mint félmillió felvételt tartalmaz. Ezen belül a World Trade Center dokumentációja is kiterjedt, hosszú évek munkájának eredménye.
Korab technikai megközelítése is sokat elárul arról, miért ilyen időtállóak a képei. Leggyakrabban nagyformátumú kamerákkal dolgozott – például 4×5-ös „Linhof Technika” és 8×10-es „Deardorff” gépekkel –, amelyek rendkívüli részletgazdagságot és precíz perspektívakezelést tettek lehetővé. Emellett rugalmasabb helyzetekben középformátumú „Hasselblad” kamerát is használt, ha gyorsabb reakcióra vagy mozgékonyabb munkára volt szükség.
Ez a tudatos technikai választás jól látható a képein. A World Trade Center nemcsak monumentális méretében jelenik meg, hanem finom anyaghasználatával, fény-árnyék játékával és a városi környezetbe ágyazva. Korab gyakran kombinálta a természetes és a mesterséges fényt, hogy kiemelje az építészet karakterét és hangulatát.
A World Trade Centerről készült fotósorozata ma már jóval több egyszerű építészeti dokumentációnál. Egy korszak lenyomata, amely az ambícióról, fejlődésről és a modernitásba vetett hitről szól. Ez a fajta látásmód ma az ingatlanfotózás és épületfotózás világában is inspiráló: nem elég megmutatni az épületet, hanem történetet kell mesélni róla – ugyanúgy, ahogy Korab tette több mint ötven évvel ezelőtt. És érzéseket és benyomásokat közvetíteni a szemlélők és érdeklődők felé.
Alkotásait a legnagyobb építészeti folyóiratok közölték. Az Architectural Record magazin állandó munkatársa volt.
Kiállítások, múzeumok, könyvek és albumok őrzik hagyatékét. Legkülönlegesebb könyve a fekete-fehér fotókat bemutató „Genius Loci – Cranbrook” képeskönyv.
Korab archívumát ma a Kongresszusi Könyvtár őrzi, ahol több mint 800 fényképét már digitalizálták. Miközben további mintegy félmillió negatív még feldolgozásra vár.
Épületfotósként/ingatlanfotósként is rengeteg mindent tanulhatunk a képeiből: A komponálást, a fény és árnyék használatát és a színkezelést. Láthatjuk azt is, hogy az analóg technika hogyan volt képes megörökíteni a külvilágot. És a korra jellemző alulszaturált pasztellszínek világába is „fejest ugorhatunk”, amely különös hangulatot kölcsönöz a fotográfiáinak.
Ebben a bejegyzésben a World Trade Centerről készült ikonikus képeit mutatom be. Olyan felvételeket, amelyek nemcsak dokumentálnak, hanem máig ható vizuális élményt nyújtanak. És olyan részleteket mutatnak be, amelyeket a korábbi ikonikus fotókról nem is ismerhetünk.
Az épületfotózás történeti, dokumentáló szerepe az ő munkásságában kifejezetten érvényre jut. A korrekt és esztétikus épületábrázolás mellett erős érzelmi töltettel rendelkeznek alkotásai. Huszonöt évvel azután, hogy a tornyok a szeptember 11-i támadások során megsemmisültek, Korab az 1970-es évek közepén készült fotói fontos dokumentációként szolgálnak.
A fotográfia egy időgép, és most utazzunk az 1970-es évek világába! A képek között láthatjuk a korábbi kameráit, és a negyedik helyezett Sydney Operaház pályázatát is.
Munkáit megcsodálhatjuk a Library of Congress oldalán, ahol a képeinek egy részét már digitalizálták. A lent látható képek is ebből a forrásból származnak.
https://www.loc.gov/pictures/collection/krb/
Akit jobban érdekel Koráb Boldizsár életműve, az a róla íródott könyvből (Architect of Photography/John Camozzi) további érdekességeket tudhat meg, és nyomtatásban is láthatja fantasztikus épületfotóit.
https://josephgohmh.myportfolio.com/work
Ha tetszett a cikkem, akkor érdemes körülnézned a BLOGOK oldalamon, ahol további érdekességeket olvashatsz az épületfotózással kapcsolatban.
Amennyiben eladó ingatlanodhoz keresel profi ingatlanfotóst, akkor hívj, kérj ajánlatot vagy lépj velem kapcsolatba!
Nézz körül az általam készített képek között a galériámban:
