Julian Parkinson kanadai fotográfus munkái azért nyűgöznek le, mert bátran alkalmazza a kis mélységélességet, akár külső fényképeket készít egy épületről, akár a szobákat és belső tereket rögzíti. Ez azt jelenti, hogy az előteret, vagy bizonyos képrészleteket „elmos”, tehát kevésbé élesek, mint a főmotívum részletei. Ezzel a szemlélő figyelmét az éles és fontos részletekre irányítja, és nem mellesleg ezzel egyedi hangulatot ad alkotásainak. Érdekesség, hogy a fotográfia „terméke” a mélységélesség, a korábbi korokban a festményeken ez nem látható. Ha kis rekeszértékkel fényképezünk (ilyenkor nagy a rekesznyílás, és sok fény éri a képérzékelőt), akkor tudunk elmosni síkokat, így egy szűkebb térrész marad éles. (A teleobjektívek is rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, ahol jellemzően a háttér mosódik el általában).
A saját gyakorlatomban, az ingatlanfotózások során szűkebb a mozgástér, hiszen általában 30 ingatlanfotót lehet feltenni a hirdetési portálokra. Ezért csak egy-két részletfotó, vagy egyedien megkomponált kép kerülhet az ingatlanfotózás során készített fotósorozatba. Julian mukái talán az alkalmazott fotográfia és a fotóművészet között helyezkednek el, természetesen ő is készít olyan felvételeket, ahol a kis rekesznyílás miatt minden éles. Érdemes ellátogatni a hivatalos weboldalára, a többi épületfotót is megcsodálni.
